A 2022. január 1-től alkalmazandó új kellékszavatossági szabályok illeszkednek az utóbbi években megtapasztalt sorba: pár év alatt gyökeresen megváltoztak az elállási jogra, a panaszügyintésére és békéltető testületi eljárásra, az online vitarendezési platformra és az adatkezelésre, valamint a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok.
Már most tudható az is, hogy 2022. május 28-án érkezik a webshop ÁSZF-eket érintő következő jogszabályváltozás, ekkor módosul majd a fogyasztók felé fennálló tájékoztatási kötelezettséget meghatározó 45/2014. (II.26.) kormányrendelet.
Az elektronikus kereskedelem kiemelt vizsgálati terület a fogyasztóvédelemnél, érdemes a változó kellékszavatossági szabályok bevezetése mellett az eddig esetleg elmaradt egyéb változtatásokat is megtenni, az általános szerződési feltételeket és a vásárlói tájékoztatást is a megváltozott jogszabályi környezethez igazítani.
2022. január 1. napjától minden webáruház és fogyasztó közötti megrendelés áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésnek minősül, és ezért minden webáruháznak alkalmaznia kell a 373/2021 (VI.30.) kormányrendelet új szabályait a 2022. január 1-et követően eladott termékek esetében.
A kormányrendelet két európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe: a 2019/771 EU irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződésekre, a 2019/770 EU irányelv pedig a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre határoz meg egységes szabályokat.
Az új szabályok az áru szerződésszerűségének megállapításához adnak előírásokat, meghatározzák a hibás teljesítés esetén alkalmazandó eljárást, így azokat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival együtt kell alkalmazni.
Minden webáruház, mely fogyasztó (természetes személy) részére árut (ingó dolgot) ad el, köteles az új szabályokat alkalmazni, és a fogyasztókat a kellékszavatossági jogaikról tájékoztatni.
Az „áru” fogalmába a „digitális elemeket tartalmazó áruk” is beletartoznak, azaz az olyan digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások is, amelyek oly módon vannak az árukba beépítve, vagy ilyenekkel összekapcsolva, hogy a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás nélkül az áruk nem töltenék be funkcióikat.
Mik a webshopokat érintő főbb változások?
- Egy évre nő a hibás teljesítési vélelem időtartama
- A fogyasztó a hibát nem jogosult a kötelezett költségre kijavíttatni
- Pontosítják a teljesítés szerződésszerűségének követelményeit
- Pontosítják a hibás teljesítés szabályait
- Pontosítják a kellékszavatossági igények sajátos szabályait
- Pontosítják az önként vállalt jótállás szabályait
- Mindezeket meghatározzák a digitális tartalom szolgáltatásra irányuló szerződések esetére is
A hibás teljesítés vélelme
A Ptk. 6:158. §-a általános szabályként eddig is rögzítette, hogy „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”, azaz a fél éven belül a fogyasztó által felismert hiba esetén a fogyasztónak a hiba tényét kell csak közölnie, és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, azaz, hogy nem volt rejtett hiba. Az ellenbizonyítás sikertelensége esetén a fogyasztó élhet a kellékszavatossági igényeivel.
A 2022-es módosítás – érintetlenül hagyva ezt a főszabályt – nem minden szerződés, hanem a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére vagy digitális tartalom szolgáltatására kötött szerződések esetén – úgy szigorít, hogy „Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”, azaz az eddigi fél éves hibás teljesítési vélelmet egy évre emeli.
Fogyasztó Barát tipp
Ha az átadást követő 1 éven belül valaki hibát jelez, akkor:
- meg kell néznünk, hogy lehetséges-e az áru természete alapján, hogy egy évvel később merüljön fel a hiba: pl. ha az áru szavatossága ezen időszak alatt lejár, akkor nem lehet hibás teljesítésre hivatkozni a szavatossági idő lejártát követően)
- meg kell vizsgálni, hogy mi a hiba jellege: pl. ha a vásárló leírja, hogyan használta, ami alapján látható, hogy nem volt rendeltetésszerű a használat, akkor a hiba jellegével összeegyeztethetetlen ez a vélelem
- ha minderre nem tud hivatkozni, akkor nekünk kell tudni bizonyítani, hogy a termék az átadáskor jó volt.
A fogyasztót megillető kellékszavatossági jogok
A Ptk. 6:159. §-a alapján hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági igényei alapján a kötelezett köteles azt javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem vállalja, vagy ennek nem tesz eleget, a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.
2022. január 1-től ez annyiban módosul, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
A jogszabályváltozáshoz fűzött indoklás szerint „ugyanakkor azon szerződések esetén, amelyek nem tartoznak áru adásvételére kötött fogyasztó szerződések közé (például az építési munkákra vonatkozó szerződés), a fogyasztónak továbbra is lehetősége van arra, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthassa vagy mással kijavíttathassa.
A teljesítés szerződésszerűségének követelményei
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
A szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak
- meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak,
- rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel
- alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott
- rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást –
- biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
A fentieken túl a jogszabály elvárja a teljesítés szerződésszerűségéhez, hogy
- a szolgáltatás alkalmas legyen azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír
- rendelkezzen kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését
- rendelkezzen a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást –
- feleljen meg a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.
Fogyasztó Barát tipp
Az eddiginél fontosabb szerepe lesz a termékleírásoknak, az ott szereplő állítások valódiságának.
- Ha a vásárló email-ben megkérdezi, hogy a termék jó-e az általa meghatározott célra és mi azt írjuk vissza, hogy igen, akkor ez később is számon kérhető lesz az Eladón, ha mégsem jó adott célra a termék.
- A szerződésben meghatározott frissítések biztosítása akkor érdekes, ha a termékhez pl. applikáció jár (robotporszívó), mivel ott az applikáció is a termék lényegi eleme. Azonban az applikáció frissítéseit nem mi, mint eladók tudjuk biztosítani a vásárló számára, hanem maga a gyártó. Úgy véljük, hogy itt életszerűtlen a szabályozás, mivel ezt a kötelezettséget legtöbb esetben az eladó soha nem tudja teljesíteni saját maga.
- A használati utasítás és a csomagolás jelenleg is szinte minden termékhez jár, a gyakorlatban nem látunk ezzel kapcsolatos problémát. A gyakorlat valószínűleg ki fogja munkálni az ésszerűen elvárható tartozékok körét is, de itt várhatóak viták a vásárlók és az eladók között.
- Fontos pontosítás, hogy a szakszerűtlen üzembe helyezésre, mint szavatosságot kizáró okra csak akkor hivatkoztunk, ha az üzembe helyezést nem mi, vagy nem a mi alvállalkozónk végezte el. Ha viszont a szakszerűtlen üzembe helyezés oka a termékhez adott szerelési útmutató hibája, akkor az a mi hibás teljesítésünk lesz, a vásárló szavatossági panaszt nyújthat be eredményesen.
A szavatossági jogok sorrendje
Hibás teljesítés esetén tehát a jogosult követelhet javítást, cserét, árleszállítást, vagy végső soron elállhat a szerződéstől. Ezeknek a szavatossági igényeknek az érvényesítése két lépcsőben történik: első körben csak a kijavítás és a csere között választhat a jogosult, nem élhet rögtön a második körös szavatossági jogaival.
Második körös szavatossági jogok
A fogyasztó akkor jogosult a vételár arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
- az Eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbi feltételeket,
- az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét,
- ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
- megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét,
- ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az Eladó megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;
- a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy
- az Eladó nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
A javítás/csere folyamata
Az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét. Ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
A fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.
Az önkéntes jótállás szabályai
A rendelet szabályozza az önként vállalt jótállás szabályait is (nem keverendő össze a jogszabály szerinti kötelező jótállással).
Önként vállalt jótállás esetén jótállási nyilatkozatot kell adni, és a jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
- az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti
- a jótállásra kötelezett nevét és címét
- a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást
- azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik
- a jótállás feltételeit.
Hogyan érinti ez a webáruház ÁSZF-eket?
A vonatkozó kormányrendelet 11. § (1) bekezdés m) pontja szerint a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót – egyebek mellett – a kellékszavatosság fennállásáról és annak feltételeiről mégpedig oly módon, hogy „a kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”. Ennek a tájékoztatásnak a legtöbb webshop az ÁSZF-ben tesz eleget, ezért szükséges elvégezni a módosításokat.
