Hogyan érvényesülnek a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbérre, garantált bérminimumra) vonatkozó szabályok?

Beszédes eredményekkel zárult az OMMF február vége és március eleje között tartott, minimálbér kifizetésre vonatkozó országos ellenőrzés sorozata. A 796 ellenőrzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a felügyelők valamilyen munkaügyi szabálytalanságot 6906 munkavállalót érintően.

A munkáltatók szabálytalanságára a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (60%) után a munkabérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemzőbbek, hiszen az utóbbiakat közülük minden negyediknél tetten lehetett érni. A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelendő a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ez a „munkabéres” jogsértés az érintett munkavállalók ötödét rövidítette meg. Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat: ezt a hátrányt szinte minden második munkavállaló megérezte. A hivatalból vizsgálható kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek (pótlékok) kifizetésének elmaradása – a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül – 10%-ot tett ki.

A munkabér-szabályszegések kimagaslóak a kereskedelmi vállalkozások körében: annak ellenére, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40%-a ebben az ágazatban működik. Ennek a felén „osztozik” – csaknem azonos arányban – az építőipar és a vendéglátóipar. A magasabb összegű kifizetések elmulasztása azonban szinte kizárólag az építőipari vállalkozások terhére róható. A KSZ szabályainak érvényesülését az építőiparon kívül a sütőiparban és a vendéglátásban vizsgálhattuk.

A jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum előírásainak ismeretét mégsem tekinthetjük általánosnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a KSZ szabályai például az építőiparban. Az ágazati kollektív szerződések rendelkezéseinek megsértése nem szándékos munkáltatói magatartásból ered, inkább abból, hogy nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról.

A felügyelői tapasztalatok szerint egy-egy munkáltató – célzott kérdésre – elmondja, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, tehát nem járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy választható lehetőségként tartják számon az ágazati kollektív szerződéseket. Más munkáltatóknál persze megtalálható a jogszabályok szándékos kijátszására való törekvés, a közteherfizetés elkerülésének szándéka is. 

Jellemző tapasztalat, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósok a közteherrel.

A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető az ellenőrzések alkalmával, a munkavállalók – állásukat féltve – nem merik elmondani az őket sértő munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehetőség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni munkáltatójuktól.

Példák

  • A felügyelők egy orosházi Kft-nél tartott vizsgálat során megállapították, hogy a munkáltató 97 munkavállalót betanított munkás és szerszámkészítő munkakörben alkalmaz, közülük 74-et 5 óra 40 perctől foglalkoztatott 2010. januárban, de nem fizette meg nekik az éjszakai munkavégzés után járó bérpótlékot. A munkáltató az ellenőrzést követően, – a határozathozatal előtt – visszamenőleg megfizette az elmaradt bérpótlékokat.
  • A felügyelők helyszíni ellenőrzést folytattak Nyíregyházán, egy Kft. munkahelyén, és megállapították, hogy az ablak-beépítéssel foglalkozó 14 munkavállaló munkabére nem érte el a garantált bérminimumot. A munkáltató képviselője elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy szakképesítéshez kötött munkakör esetében a kötelező legkisebb munkabért meghaladó garantált bérminimumot kell fizetni.
  • Egy sütőipari Kft. zirci, várpalotai, székesfehérvári és veszprémi telephelyén tartottak ellenőrzést a felügyelők. A március 4-i ellenőrzés során Veszprémben a munkáltató 2 munkavállalójának teljesen üres, kitöltetlen munkaidő-nyilvántartását tudta csak bemutatni, melyen még a nevük sem szerepelt. A munkáltató 5 pék munkavállalónak nem fizette meg – a Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződésben foglaltak figyelembe vételével – a 2010. évre megállapított minimálbért.
  • Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál az ellenőrzés egyebek mellett egy APEH-nál bejelentett, vendéglátóipari-eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállalót talált munkavégzés közben, akinek melegkonyhás üzletvezetői képesítése volt. A munkavállaló részére a vállalkozó 2009.-ben, majd 2010. januárjában is havi bruttó 71.500,- Ft munkabért fizetett, tehát a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérét nem emelte meg 2009. évről 2010.-re. A munkáltató nem ismerte a jelenleg hatályos kötelező legkisebb munkabér pontos összegét, illetve a garantált bérminimumról sem tudott. A munkavállaló munkabérét késve, a tárgyhót követő hónap 12-ig fizette ki, mellyel az Mt.-nek a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezését sértette meg.