2009. október 1.-én lép hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény.
Az új jogszabály szerint hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, valamint a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás is (a továbbiakban együtt: hozzátartozók közötti erőszak).
A hozzátartozók körét az általános körnél szélesebben határozza meg az új jogszabály, így a törvény hatálya kiterjed a volt házastársra, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokra, a gondnokoltra, a gyámra és a gyámoltra is.
Számtalan állami illetve civil intézményre ró új feladatot a jogszabály azzal, hogy ezek a szervezetek a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében látnak el (pl.rendőrség, bíróság, társadalmi szervezetek, alapítványok, gyermekorvos). Ezek az intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik.
A törvényben szabályozott két új jogintézmény, az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelőző távoltartás, illetve megelőző távoltartás elrendelését, ha elrendelésük e törvényben meghatározott feltételei ismételten megvalósulnak.
Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat meghozatalakor a rendőrség, illetve a bíróság tájékoztatja a bántalmazót a lakóhelyén és környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények helyéről, címéről és az igénybevétel feltételeiről.
Az ideiglenes megelőző távoltartás
A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő feladatok ellátására a rendőrség jogosult.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást helyszíni intézkedése során észlelt hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján hivatalból, a bántalmazott, illetve a közeli hozzátartozója és hozzátartozója bejelentése, illetve a gyámügyi, valamint a szociális és közoktatási törvényben feljogosított személy bejelentése alapján rendelheti el.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség 72 órára rendeli el.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a rendőrség határozatának bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor.
A megelőző távoltartás
A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt. Az eljárásra a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes.
A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a közeli hozzátartozója és hozzátartozója is kérelmezheti. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani.
Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. Hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.
A megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.
A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el.
