Címlap

Építőipari lánctartozások - Rendeletmódosítás a megoldás kulcsa

Újabb lépcsőfok egy hosszú évekre visszanyúló problémakör orvoslása felé: a Belügyminisztérium 2013. február 27-én tette közzé az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló kormányrendelet tervezetét.

A tervezet néhány korábbi, az építőipari kivitelezési tevékenységgel, építési beruházások közbeszerzésével kapcsolatos, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló rendeletek módosításával változtatna a jelenlegi jogi kiskapukkal tűzdelt és a gyakorlatban komoly nehézségeket okozó hiányos jogi környezeten.

Nem előzmény nélküli ezen jogszabály-tervezet megalkotása, és mondhatjuk, hogy az építőipari szakma súlyos problémáira megoldást kereső út egyik fontos mérföldköve. Az építőipari ágazat működését évek óta köztudottan súlyos gondok terhelik, melyek megakadályozzák a prosperálását és fejlődését. Ezek közül az egyik legégetőbb a cégek behajthatatlan kintlévőségei folyományaként létrejött ágazaton belüli lánctartozások.

A bajokat még inkább felerősítette az évekkel ezelőtt bekövetkezett gazdasági recesszió, melynek hatására milliós, olykor milliárdos tartozáslavina maga előtt görgetésével számos cég kényszerült bezárni kapuit. A súlyosbodó pénzügyi problémák újabbakat generáltak. Kevesebb megrendelés, lakásépítések visszaesése, komoly csökkenés volt tapasztalható az ágazatban a foglalkoztatottság terén is.

A Kormány már a tavalyi évben a lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. Határozatban jelölte ki azokat a feladatokat, melyek a hatékony fellépés eszközeiként szolgálhatnak. Ebben fontos szerepet kapott a minisztériumi cselekvésen túl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, melyet a Kormány arra kért fel, dolgozzon ki és tegyen közzé olyan fő- és alvállalkozói építési szerződésmintákat, amelyek alkalmazása biztosítani tudja a megrendelő és a teljesítésre kötelezett vállalkozó érdekeinek a jelenleginél egységesebb és kiegyensúlyozottabb érvényesülését.

A jelenlegi javaslat több ponton módosítja, kiegészíti a fent felsorolt témájú rendeleteket. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendeletben szabályozott vállalkozói díjnak tartalmaznia kell az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat is. Az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj vizsgálata közbeszerzések esetében az ajánlatkérő feladata lesz. Az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevőt nyilatkoztatnia kell majd arról, milyen rezsióradíjjal számolt. Ez azért is logikus lépés, mivel az utóbbi időben az építőipar képviselői sokszor arra panaszkodtak, az irreálisan alacsony, nyomott áron vállalkozó cégekkel szemben lehetetlenség felvenni a versenyt.

A módosítás - figyelembe véve az egyes notoriusan tartozó cégek, vagy ezen vállalkozások vezetőinek felelősségét is- a tevékenység végzése körében szigorításokat vezetne be. Nem végezhetne ilyen tevékenységet az a vállalkozó kivitelező, ha tagja, vagy vezető tisztségviselője tagja vagy vezető tisztségviselője olyan más vállalkozó kivitelezőnek, amely jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

A modern kor igényeire reflektálva egyszerűbb, könnyebb elérést biztosító, korszerű megoldásként megjelenik az elektronikus építési napló bevezetése, mely a javaslat életbe lépése esetén - terv szerint- 2013. július 1-től lenne használatban. A magyar nyelven vezetendő e-napló kezelésének eszköze egy központi szerveren futó internetes alkalmazás lehetne, ez a hozzáférést könnyítené meg és a használata az építési- kivitelezési folyamat teljes nyomon követése, felügyelete biztosított lenne. A javaslat lefekteti a jelszóval védett elektronikus dokumentum vezetésének részletszabályait is. Az e-főnapló és e-alnapló végső soron az építésfelügyeleti hatóság munkáját is segíti majd, a papír alapú naplónál hitelesebb, áttekinthetőbb, az utólagos bizonyítást megkönnyítő elektronikus módszer.

Nagyon fontos, fajsúlyos rendelkezése a módosító javaslatnak az építési munkaterület átadására vonatkozó szabályozási változások. Az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokbaadása - a birtokbaadás korlátozása vagy kizárása ugyanis kulcsfontosságú momentuma a folyamatnak. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az építtető habár birtokba veszi a területet, a végszámlát ilyen-olyan indokokra (hibás teljesítés, nemteljesítés stb.) hivatkozással visszatartja, az építtetőt pedig semmi nem védi, jó esetben jelentős késéssel, rosszabb esetbe soha nem jut hozzá a díjhoz.

Az új rendelkezések szerint a fővállalkozó kivitelező csak a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően adhatná át az építési munkaterületet, mely garanciális jelentőségű. A jogszabályhely rögzítené azonban azt is, hogy a teljesítési igazolás kiadása műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását követően történne. Ennek jelentőségét az adja, hogy a gyakorlatban számos per indul annak folyományaként, hogy habár az építtető észleli a kivitelezés hiányosságait, ennek ellenére aláírja a teljesítési igazolást és a hibák majdani kijavítása kapcsán külön állapodik meg a fővállalkozó kivitelezővel, azonban utólag a vállalkozói díj egy részét ebből fakadóan mégis visszatartja. Ezekben az esetekben, ha az építtető a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

Szigorúbb követelményeket támaszt a javaslat a Kamara számára is, amely „nem veszi nyilvántartásba azt a vállalkozó kivitelezőt, aki vagy amelynek tagja vagy vezető tisztségviselője a bejelentést megelőző 5 évben olyan kivitelezői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó volt vagy olyan más gazdasági társaság vagy egyéni cég tagja vagy vezető tisztségviselője volt, amely vállalkozó kivitelezőnek a felelősségét építési tevékenység végzésére irányuló szerződés főkötelezettséghez kapcsolódó fizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a kivitelezői tevékenység folytatását a kamara 37.§ (1) a) alapján megtiltotta.” A nyilvántartásba vétel megtagadása pedig gátját képezi a vállalkozó tevékenysége folytatásának. A módosítások lehetővé tennék a kivitelezői nemfizetés jelzését a Kamarának, mely az adós vállalkozást figyelmeztetésben részesíthetné, végső soron, a tartozás további fennállása esetén a vállalkozó tevékenysége végzéséhez szükséges jogosultságát felfüggeszthetné.

Építőipari lánctartozások problematikája nemcsak hazánkban égető kérdés, a tartozási láncok visszaszorítása és a követelések gyors és hatékony, akár határokon átnyúló behajthatósága érdekében az Európai Unió is jogszabályi szinten kíván fellépni. A gazdasági szereplők jogügyleteiket nagy számmal rendezik halasztott fizetés kikötése mellett, azonban folyamatos nehézséget okoz a cégeknek, hogy habár a szolgáltatás nyújtása szerződésszerűen megtörtént, a kifizetések teljesítése sok esetben az esedékesség lejártát követő időre tolódik. A Kormány az említett kormányhatározatban kérte fel a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről gondoskodjon, ez újabb lépés a késedelmes fizetések és a tartozásláncok megritkítása irányába.