A kiköltözési nyilatkozat elkészítésének előfeltétele a felek által előzetesen már aláírt bérleti vagy más jogügyletet (pl. adásvételt) tartalmazó szerződés. A már aláírt bérleti- vagy más szerződés alapján a bérlő, illetve a szerződés kötelezettje tesz egyoldalú kiköltözési nyilatkozatot a közjegyző előtt.

A kiköltözési nyilatkozatnak nemcsak a bérleti, hanem az adásvételi szerződések vonatkozásában is fontos szerepe lehet, annak érdekében, hogy az eladók a meghatározott időpontban kiköltözzenek, és a vevő birtokba vehesse az ingatlant.

Amennyiben a jogosult (vevő, lakáskiadó) célja nemcsak a bérlő/ingatlaneladó, azaz a kötelezett kiköltöztetése az ingatlanból, hanem az esetleges hátralékos bérleti díj és egyéb költségek behajtása is, úgy célszerű az egész bérleti szerződést, vagy egyéb jogügyletet teljes terjedelmében közjegyzői okiratba foglalni vagy erre vonatkozóan is egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni.

Miért jár jól a bérbeadó, ha a bérlő kiköltözési nyilatkozatot tesz a közjegyzőnél?

• Közvetlen végrehajthatóság

A közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat jelentősége, hogy az közvetlenül végrehajtható, azaz, a nyilatkozat alapján hosszas bírósági eljárás nélkül, közvetlenül, akár rendőri közreműködéssel is ki lehet tenni a jogosulatlan ingatlanhasználó a bérleményből.

Milyen dokumentumok szükségesek kiköltözési nyilatkozat elkészítéséhez?

• A nyilatkozó személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája,
• cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
• az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügylet alapján a nyilatkozó a kiköltözési nyilatkozatot teszi (pl.: bérleti szerződés, adásvételi szerződés stb.).

Mennyibe kerül a kiköltözési nyilatkozat elkészítése?

Az adott közjegyzői eljárásban fizetendő díjról minden esetben az eljáró közjegyzőtől kérjen tájékoztatást!

Melyik közjegyzőhöz fordulhat?

Bármely közjegyzőhöz fordulhat a kiköltözési nyilatkozat elkészítése érdekében, javasoljuk, hogy keresse az Önhöz legközelebbi közjegyzői irodát.

A felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

A jótállásnak két fajtája van:

a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és

a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.

Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként – jól felfogott piaci érdekből – kerül sor.

Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén

Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.

A jótállási igény érvényesítése

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.

Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

A közjegyző segít Önnek végrendelete elkészítésében. A legnagyobb biztonságot akkor élvezheti, ha végrendeletét közjegyzői okiratba foglaltatja. Csak közokiratban tehet végrendeletet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú, a vak, az írástudatlan vagy aki olvasásra illetve nevének aláírására képtelen állapotban van.

Ha van már Önnek megírt végrendelete, akkor közjegyzőnél azt letétbe helyezheti, így a benne foglaltak halála esetén biztosan érvényre jutnak.

Végrendeletében hagyományt rendelhet, vagy meghagyást tehet. Hagyományról beszélünk, ha vagyonából egy-egy meghatározott dolgot hagy valakire. (pl. Bútor, ékszerek, pénz stb.)

Meghagyással cselekvésre, vagy tűrésre kötelezheti örökösét (pl. sírjának ápolása.) Helyesen teszi, ha ezekről is kikéri a közjegyző tanácsát, nehogy a félreérthető rendelkezés miatt vita támadjon az örökös és a hagyományos között.

Halál esetére szóló ajándékozás

Ez a jogügylet az örökhagyó és a megajándékozott között még az örökhagyó életében jön létre, a megajándékozott az örökhagyó halálával szerzi meg a szerződés tárgyát képező dolog tulajdonjogát. A halál estére szóló ajándékozási szerződés – a végrendelettől eltérően – egyoldalúan nem vonható vissza. Kérjen tanácsot a közjegyzőtől, hogy az adott körülmények között hogyan biztosítható a legjobban a szerződés teljesítése.

A kötelesrész és a kötelesrészre jogosultak

Egyes közeli hozzátartozók – leszármazó, házastárs és a szülő – a hagyatéknak egy része erejéig kötelesrész jogcímén igényt támaszthatnak. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész fele , 2014. márciusától harmada és elsősorban pénzben jár. Az örökhagyó életében nyújtott egyes juttatások beszámíthatnak a kötelesrészbe.

Lemondás az örökségről, illetve a kötelesrészről

Az örökhagyó az örökösökkel, illetve a kötelesrészre jogosultakkal szerződéssel még életében rendezheti az örökléssel kapcsolatos igényeket. E szerződés lehet ingyenes, vagy visszterhes, kiterjedhet a lemondó örökös kötelesrészére és leszármazóira is, de meghatározott vagyontárgyakra korlátozottan is megköthető.

Öröklési szerződés

Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. A törvény az öröklési szerződés érvényességét különösen szigorú alaki feltételekhez köti.

A mulasztás súlyos következményekkel járhat – Ön ezt elkerülheti

A házilag szerkesztett végintézkedés gyakran hiányos, vagy alaki okok miatt érvénytelen. A közjegyzővel folytatott részletes megbeszélés kiküszöbölhet számos bizonytalanságot, vagy alaki hibát, s evvel örökösét mentesíti a költséges és hosszadalmas öröklési per hátrányaitól.

A közjegyző őrizetében lévő végintézkedés nem vész el, nem kerülhet illetéktelen kezekbe, másrészt tartalmát szigorú titoktartási kötelezettség védi. A közjegyzőnél őrzött végintézkedés ténye felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett Végintézkedések Országos Nyilvántartásába, biztosítva annak feltétlen érvényre jutását.

Közjegyző – elérhető közelségben

Közjegyzőt nem csak a nagyvárosokban, hanem sok olyan településen is talál, ahol bíróság, vagy egyes hatóságok, pénzintézetek nem működnek. Az állam gondoskodik arról, hogy a közjegyző az ország bármely részén elérhető közelségben legyen az állampolgárok számára.

Végintézkedések Országos Nyilvántartása

Nincs elveszett végintézkedés! A közjegyzőnél készült, vagy letétbe vett végintézkedéseket bejegyzik a Végintézkedések Országos Nyilvántartásába. A nyilvántartás nem nyilvános, abból adatot a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kérhet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével az eljáró közjegyző tudomást szerez az Ön végintézkedéséről és biztosítja annak érvényesülését.

Forrás: http://www.notar.hu/vegrendelet

A Tribunus Jogsegélyszolgálat programjának célja egy olyan projekt megvalósítása a Duna Régió és a V4 országok közötti együttműködés révén, amely hozzájárul a nemzetközi szakpolitikai szakemberek együttműködéséhez, a közös programok és tanulási alkalmak által megismerik egymás országainak jó gyakorlatait, ezáltal ismeretanyaguk bővül. A közös alkalmak, a személyes találkozók, tanulmányutak hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek jobban megismerjék egymást, egymással kötetlenebb kapcsolat is kialakuljon, ezáltal a szakmai ismeretek átadása is hatékonyabban valósul meg, oldottabb légkörben.

A projekt átfogó célja: a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése és ajánlások kidolgozása hazai alkalmazásra a család társadalmi szerepének erősítése témakörben, hogy a projekttel hozzájáruljunk a szakpolitikai szakemberek ismeretanyagának bővítéséhez, s ezáltal a társadalmi kihívásokra adott válaszok is jobbá válhatnak.

Részcélok a projektben:

– a család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése kapcsán rendelkezésre álló speciális tudásanyag bővítése

– az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakemberei között

– szakpolitikai tudásanyag és a projektben végrehajtott kutatások eredményei olyan formában válnak elérhetővé, amelyek segítik a jövőbeli szakpolitikai tervezést és végrehajtást, valamint a megfogalmazott szakmai ajánlásoknak köszönhetően segítik a mindennapos szakmai munkát.

A projekt keretében a család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje érdekében az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük:

a megjelölt területen fellelhető módszerek, eljárások megismerése nemzetközi együttműködés keretében

nemzetközi hálózatépítés

a megismert jó gyakorlatok leírása, a megszerzett tapasztalatok feldolgozása

kutatás és összehasonlító elemzés a külföldi partnerek bevonásával a család társadalmi szerepének vizsgálatáról

a projektbe bevont nemzetközi partnerekkel kompetenciafejlesztés, tréning és terepmunka megvalósítása Magyarország kevésbé fejlett régióiban

közös szakmai programok szervezése, megtartása

évente 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal tanulmányút szervezése és lebonyolítása az együttműködő partnerekkel

disszemináció a hazai szakemberek körében tréningek, illetve kompetencia fejlesztés keretében

módszertani szakmai összegzés és szakmai ajánlás megfogalmazása

adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése

a projekt keretében megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozatala

a projekt eredményeinek széles körű megismertetése.

A kötelezően megvalósítandó tevékenységeken túlmenően a projekt keretében az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük:

Magyarországi konferencia szervezése

Honlap fejlesztés

A célcsoportot a program keretében bevonandó hazai szervezeteken keresztül kívánjuk elérni. A tanulmányutak tervezése során figyelembe vettük, hogy a családi élet több szegmensét is vizsgálni tudjuk, így éppúgy része a tanulmányútnak egy művelődési ház meglátogatása, mint egy egyházi oktatási intézményé.

A projekt saját weboldala: tribunus.egyuttmukodesek.hu

A közjegyzői okirat egyrészt közokirati bizonyító erővel rendelkezik, vagyis a tartalmát az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell elfogadni, továbbá nem tűnhet el.

Másik joghatása a közjegyzői okiratnak, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén az abban tett kötelezettségvállalás per nélkül végrehajtható, azaz nem fizetés esetén a kölcsön összegére per nélkül, a közjegyző rendelhet el végrehajtást.

A közjegyző a következő módokon tud segíteni.

1.) Kétoldalú kölcsönszerződést foglalhat közjegyzői okiratba, ez a legnagyobb biztonságot jelenti mind a kölcsönadó, mind az adós számára, hiszen mindkét félnek valamennyi kötelezettségvállalása per nélkül kikényszeríthető lesz, amennyiben az okirat a szükséges tartalmi elemeket tartalmazza.

2.) A felek között magánokirati formában vagy szóban létrejött kölcsönszerződést az adós egyoldalúan közjegyzői okirati formában megerősítheti. Ekkor kizárólag az adós kötelezettségvállalásai lesznek per nélkül kikényszeríthetőek, amennyiben az okirat a szükséges tartalmi elemeket tartalmazza.

Amennyiben az ügyfél változtatás nélkül felhasználható szövegtervezetet küld, a közjegyzői díj a feléig leszállítható.

Szövegtervezet hiányában általában szükséges egy előzetes megbeszélés a közjegyzői irodában, lehetőleg mindkét fél részvételével, ahol a felek előadják, hogy mekkora a kölcsönösszeg, meghatározott célhoz kötött-e a felhasználása, milyen részletekben, milyen határidőkig és milyen fizetési módon történik a visszafizetés, van-e ügyleti kamat, mi a mértéke, a késedelmi kamat törvényi mértékétől eltérnek-e a felek. Ennyi adat minimálisan szükséges a közvetlen végrehajthatósághoz. Egyszerűbb okirat, vagy az iroda kisebb ügyforgalma estén a közjegyzői okirat már a megbeszélés alkalmával elkészülhet, de előfordulhat, hogy más alkalomra tudja előkészíteni a szöveget a közjegyző.

Ha a felek úgy állapodnak meg, lehetőség van a kölcsön jogviszonyt szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (például kezességgel, zálogjoggal) is biztosítani, ebben az esetben általában az erre irányuló szerződés kétoldalú közjegyzői okiratba foglalása szükséges.

Fontos információ, hogy a pusztán közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott kölcsönszerződés nem válik közokirattá, az aláírt dokumentum magánokirat marad, ezért ehhez semmiképpen sem fűződik a közvetlen végrehajtás jogkövetkezménye; a kölcsönadó ekkor fizetési meghagyásos eljárással, illetve per útján tudja kikényszeríteni a teljesítést. Természetesen amennyiben az adós erre hajlandó, már lejárt tartozás, vagy már megkötött kölcsönszerződés esetén is készülhet közjegyzői okiratba foglalt új, vagy módosított tartalmú megállapodás.

http://www.notar.hu/koelcsoenszerzodes-tartozaselismeres

A törvény szerint  tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Ennek megfelelően a fenti típusú ügyletekkel mindenképpen közjegyzőhöz vagy ügyvédhez kell fordulnia a szerződő feleknek, mert ezek a szerződések csak eben a formában lesznek alkalmasak a kívánt joghatás, pl. tulajdonszerzés kiváltására.

A közjegyzői okirat előnyei

A közjegyzői okirat közokirati bizonyító erővel rendelkezik, vagyis védi a benne szereplő ügyfeleket, akiknek akaratát ellenbizonyításig valósnak kell tekinteni. Az EU számos tagállamában (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia stb.) a közjegyzői okirat az ingatlanügyletek formai érvényességi kelléke.

A közjegyzői okiratba foglalt ingatlanügyletek alapján a Végrehajtási törvényben előírt feltételek teljesülése esetén közvetlen végrehajtásnak van helye.

A közjegyzői okiratba foglalt ingatlanügyletek esetében, ha a szerződést valamelyik fél megszegi, úgy az okirat alapján fennálló közvetlen végrehajtási lehetőség megkíméli a szerződésszerűen teljesítő felet egy elhúzódó per költségeitől, ezzel együtt megtakaríthatóvá válik a perrel járó idő. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy a megvásárolt ingatlan birtokba adása, de ugyanígy végrehajthatóvá válik a zálogtárgyból való zálogjogosulti kielégítés.

Ugyanakkor a közvetlen végrehajthatóság lehetősége, mint szerződésszegés esetén igen gyorsan alkalmazható szankció, alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.

A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk kötött ügyletről, teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújtson, ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képviselője, hanem valamennyi szerződő fél részére meg kell, hogy világítsa a tervezett ügylet jogi következményeit. A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból meg kell tagadnia.

A közjegyzőnek a hivatalból azonosítania kell a szerződő feleket és meg kell győződnie az ügylet jogszerűségéről.

A közokirat szerkesztésre vonatkozó törvényi előírások következtében az ügyletről egyetlen eredeti szerződés – példány készül / a felek az eredetivel azonos értékű hiteles kiadmányt és hiteles másolatokat kapnak /, amelyet a közjegyző őriz, biztosítva ezzel az okirat tartalmának megváltoztathatatlanságát.

Az ügylet ellenértékének pl. vételárnak szerződésszerű teljesítésében komoly szerepet játszhat a közjegyzői bizalmi őrzés intézménye, amely az ügyvédi letéthez hasonló intézmény. Az ezzel kapcsolatos felvilágosításért forduljon az ügyletben közreműködő közjegyzőhöz

A fent írottakból kitűnik, hogy a közjegyzői okirat annak végrehajthatósága, valamint a közjegyzői eljárásra vonatkozó törvényi előírások folytán a szerződő feleknek fokozott szerződéses biztonságot kínál.

A közjegyzői díj

A 14/1991. (XI. 26.) IM. rendelet – a közjegyzői díjszabásról – a közjegyzők részére kötelező díjszabás alkalmazását írja elő, amely e területen garantálja az ügyfelek védelmét.

A közjegyzői díjak az ingatlan értékétől /ügyérték/ függenek. A közjegyzői díj aránya az ügyérték emelkedésével csökken. Tehát minél magasabb az ügyérték, annál kisebb arányú az ehhez kapcsolódó közjegyzői díj.

Az egyes ügyletekben alkalmazandó közjegyzői díjról kérjenek felvilágosítást az ügyintézéssel megbízandó közjegyzőtől.

Szolgáltatás az ügyintézésben

A Közjegyző mint hatóság szoros kapcsolatban áll a földhivatalokkal és egyéb hatóságokkal, ugyanakkor a közjegyzőnek törvény által előírt kötelezettsége, hogy az előtte kötött jogügyletek kapcsán, ha ezek hatályosulásához más hatóság (földhivatal, gyámhatóság közigazgatási hivatal stb.) megkeresése szükséges, ezt a hatóságot megkeresse.

Ennek megfelelően a közjegyző felkészült az ingatlanügyletekkel kapcsolatosan teljes körű ügyintézésre, a tulajdoni lap beszerzésétől kezdve, a szerződéskötésen át ingatlan – nyilvántartásba történő bejegyeztetésig.

A közjegyzői eljárás igénybevétele az ingatlanügyletek kapcsán tehát teljes körű ügyintézést, és fokozott szerződéses biztonságot kínál, kiszámítható díj ellenében.

A jelen tájékoztatóban hivatkozott közjegyzői okirat által kínált előnyök természetesen nem csupán az ingatlanügyletekre vonatkoztathatók, hanem érvényesülnek minden olyan ügylet esetében ahol a közjegyzői okirat által biztosított közvetlen végrehajthatóság szempontként felmerülhet, azaz a szerződéses forgalom csaknem minden területén.

Forrás: http://www.notar.hu/adas-vetel

A közjegyzői okirat legfontosabb előnye, hogy a megfelelő tartalmi elemek megléte esetén az abban foglalt kötelezettségvállalások per nélkül kikényszeríthetők, vagyis elérhető például, hogy a bérlő megfizesse a bérleti díjat és egyéb költségeket, a jogviszony megszűnése esetén kiköltözzön az ingatlanból, illetve, hogy a bérbeadó a jogviszony megszűnése esetén mindenképpen visszaadja a nála lévő kaució összegét.

A közjegyző a következő módokon tud segíteni bérbeadás esetén:

1.) A legbiztonságosabb megoldás a felek számára, ha maga a bérleti szerződés kétoldalúan közjegyzői okiratban jön létre, vagyis mind a bérbeadó, mind a bérlő aláírja. Ekkor a közjegyző segít a szerződés olyan módon történő megszövegezésében, hogy az alkalmas legyen a benne foglalt valamennyi kötelezettségvállalás mindkét fél részéről történő kikényszeríthetőségére, továbbá a feleket pontosan és pártatlanul tájékoztatja valamennyi cselekményük jogi következményeiről. A közjegyzői okiratban létrejött bérleti szerződés esetében a felmerülő jogviták nagy valószínűséggel per nélkül oldódnak meg, vagy fel sem merülhetnek.

2.) Kizárólag a bérlő kötelezettségvállalásait teszi per nélkül végrehajthatóvá, ha a felek a bérleti szerződést magánokiratban írják alá, a bérlő pedig közjegyzői okirati formában egyoldalúan megerősíti azt. Ekkor azonban a bérbeadó szerződésszegése esetén vele szemben közvetlen végrehajtásnak nincs helye. További hátrány, hogy a kétoldalúan aláírt magánokirati szövegen a közjegyzőnek nincs lehetősége változtatni, azaz amennyiben a szövegből hiányzik bármely, a végrehajtási törvény által előírt tartalmi elem, közvetlen végrehajtásnak a bérlővel szemben sem lesz helye. Mindazonáltal a közjegyzői okirat a bérlő érvényes, egyoldalú nyilatkozata, amely közokirati bizonyítékként szolgál a bérleti szerződés szövege tekintetében.

3.) A bérlőnek – általában a bérbeadó kívánságára – lehetősége van egyoldalúkötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlant bizonyos időpontban vagy határidőn belül elhagyja. Ekkor a felek a bérleti szerződést magánokiratban írják alá. A bérlővel szemben ekkor közvetlen végrehajtás útján kizárólag az ingatlan visszaadása kényszeríthető ki, a bérleti díj megfizetése nem. Ez esetben is igaz, hogy a bérbeadó szerződésszegése esetén vele szemben közvetlen végrehajtásnak nincs helye, továbbá a kétoldalúan aláírt magánokirati szövegen a közjegyzőnek nincs lehetősége változtatni, azaz amennyiben a szövegből hiányzik bármely, a végrehajtási törvény által előírt tartalmi elem, közvetlen végrehajtásnak a bérlővel szemben sem lesz helye még a kiköltözés tekintetében sem.

Forrás: http://www.notar.hu/berleti-szerzodes

Az egyik esetben a fogyasztó a címzett részére – annak megrendelés alapján – postai úton ajánlottan feladott ruhaneműket összesen 46.000,- Ft értékben. Erről számlát is tudott bemutatni. A csomag nem érkezett meg a feladóhoz, hanem „elveszett”, így a posta 19.440,- Ft összegű kártérítési átalányt fizetett meg a fogyasztó részére. A fogyasztó ezt nem fogadta el, mert neki ezen felül még 27.775,- Ft kára keletkezett. Mivel ajánlottan adta fel a küldeményt és kifizetett rá 1.215,- Ft-ot, ezért álláspontja szerint a postának felelnie kell azért, hogy a címzett azt megkapja. A vállalkozás elutasította a kérelmét, ezért a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. A vállalkozás álláspontja szerint a postai tv. alapján az értéknyilvánítás szolgáltatást járulékos szolgáltatásnak minősül, így annak igénybe vétele esetén a mindenkori hatályos postai díjszabás szerinti további összeget kell megfizetnie a postának az egyéb díjon felül. A fogyasztó ilyen járulékos szolgáltatást nem vett igénybe, így a fogyasztó a küldemény elveszése esetén a Magyar Posta Zrt. hatályos ÁSZF 9.1.3. pontja és a 2 a, pontja szerinti kártérítésre tarthat igényt. Ebben az esetben a postai küldemény elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó 1.215,- Ft összeget fizetett a feladásért, így a részére kifizetendő kártérítési összeg 15x 1.215,- Ft, vagyis 18.225,- Ft lehet, melyhez további 1.215,- Ft -os feladási díjvisszatérítés is járt az ÁSZF 10. pontja 1/A bekezdése szerint, így a kifizetett átalány kártérítés összegén felül további igénye nem jogos.

Egy másik esetben a fogyasztó postai úton ajánlottan elsőbbséggel adott fel egy csomagot Portugáliába. A csomag sajnos nem érkezett meg, hanem visszakézbesítették a fogyasztó részére azzal, hogy a „cím elégtelen”. A portugál postai visszajelzés szerint a fogyasztó által megjelölt cím nem is létezik, ezért küldték vissza a csomagot. A fogyasztó nem értett egyet a Magyar Posta Zrt.-vel, ezért kérte a 6.250,- Ft feladási díj kártérítésként való visszafizetését, mivel a posta a vállalt kézbesítési szolgáltatást nem végezte el.

A békéltető testületi eljárásban mindkét esetben elutasításra került a fogyasztói kérelem, mivel azok megalapozatlannak bizonyultak.

Miről rendelkezik a jogszabály és az ÁSZF?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.- azaz Ptk. szerint Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.  Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

A Posta Zrt. ÁSZF 10.3.f. pontja szerint,  ha a postai küldemény kézbesíthetetlenségi előjegyzéssel érkezik vissza, akkor a Posta nem téríti vissza a többletszolgáltatás díját és a szolgáltatást teljesítettnek tekinti. Ezekhez az esetekhez tartozik, ha a cím nem azonosítható, vagy a címzett ismeretlen, a címzett elköltözött vagy az átvételt megtagadta, nem kereste, a címzett megszűnt vagy meghalt.

A Posta Zrt. ÁSZF 9.1.3. pontja szerint, ha az értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevétele nélkül könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a Posta kártérítési átalányt fizet. A postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse.

Mire figyeljenek a fogyasztók?

A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében a címzett pontos címét írják rá a csomagra, különösen a külföldre kézbesítendő csomagoknál figyeljenek erre!

A Magyar Posta Zrt-vel megkötött fogyasztói szerződések részévé válnak a postai ÁSZF rendelkezései, így azok szabályait a feladás előtt tanulmányozzák vagy kérdezzenek rá feladás előtt!

Ha nagyobb értékű csomagot adnak fel, akkor érdemes az értéknyilvánítás járulékos szolgáltatást igénybe venni, mert csak ebben az esetben kaphatják vissza az elveszett csomag tényleges értékét!

Mint minden panasznál, itt is igaz az, hogy a kárigényt írásban érdemes bejelenteni és ahhoz mellékelni kell az alátámasztó dokumentumokat.

Milyen károk merülhetnek fel?

A vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási szolgáltatás igénybevétele során a járat késése miatt többféle különböző kár is felmerülhet. Ha például az egyik fogyasztó nem jutott el aznap munkájába és emiatt esetlegesen jövedelem kiesése keletkezett, adott esetben igényt tarthat erre a kiesett, részarányos összegre is. Persze ilyenkor – és mint minden más egyéb kárigény érvényesítésekor – nem csupán magát a kár tényét kell igazolni valamilyen bizonyítékkal, hanem a károsultnak be kell tudnia mutatnia azt, összegszerűen mekkora kár érte őt. Az előbb említett esetben például, ha egy csatlakozó szerelvényt vagy járatot nem ért el a fogyasztó, és arra már rendelkezett menetjeggyel, akkor azon már feltüntetésre kerül a cserébe kifizetett összeg is, amely ez esetben a felmerült kárösszeg bizonyítására is alkalmas.

Vissza lehet kérni a taxi viteldíját?

Sokszor az merül fel kérdésként, hogy az utas lekésett egy csatlakozást és ezért taxival utazott haza, visszakérheti-e a taxiköltséget. Azt fontos tisztázni, hogy a fogyasztót ilyenkor is kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség terheli. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha esetleg más, alternatív közlekedési lehetősége is lett volna a hazajutatásra a taxi helyett (például lekésett vasúti csatlakozás helyetti autóbuszos megoldás vagy épp egy helyi járat igénybe vétele), akkor ezt az olcsóbb megoldást is kell választania és nem lehet rögtön az ennél költségesebb taxiszolgáltatást igénybe venni. Természetesen, ha semmilyen egyéb közlekedési lehetőség nem állt rendelkezésére, adott esetben még a taxiköltség is érvényesíthető.

Külföldi utazást késtem le a társaság miatt, visszakapom az utazás vagy a repülőjegy díját?

Előfordulhatnak a fentiek mellett szélsőséges esetek, amikor például egy fogyasztó arra számít, hogy adott járattal elér egy repülőgépet és így is tervezi meg utazását, de a késés következtében már nem éri el az adott járatot és emiatt érvényesít kárigényt.

Az ilyen és ehhez hasonló példáknál rendkívül ritka lehet az az eset, amikor ezt valaki megalapozottan követelheti, hiszen a jog szabályai szerint a szerződésszegés következményeként a fogyasztó vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni csak, amilyen mértékben a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt a személyszállítási szolgáltató előtt.

Mikor mentesül a szolgáltató a felelősség alól?

Szerződésszegéssel okozott károknál (így például, ha a fogyasztó menetjeggyel, bérlettel rendelkezett az utazásra) akkor mentesülhet csak a szolgáltató a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A fentiek jól mutatják, hogy a kártérítéseknél csupán általános iránymutatást lehet adni az igények érvényesítéséhez, hiszen minden egyes káreset egyéni elbírálást igényel és az összes felmerülő körülményt mérlegelni kell annak eldöntésekor, megalapozott-e a fogyasztó kárigénye és például a kár felmerültét, és annak pontos összegét bizonyítani tudta-e.

Végül érdemes már előre tájékozódni az adott személyszállítási szolgáltató internetes honlapján is: itt ugyanis megtalálhatóak az érvényes ÁSZF-ek, amelyből megtudják a fogyasztók a szolgáltatók által alkalmazott kártérítési eljárások pontos menetét és az egyéb lényeges részletszabályokat is, amelyek esetükben irányadóak.

A Budapesti Békéltető Testülethez a fogyasztók több alkalommal adtak be olyan kérelmet, melyben hasonló kérdéseket tettek fel. Főleg a nyári melegben többször locsoljuk a kertet, ez azzal jár, hogy több lesz a vízfogyasztás még akkor is, ha van külön bejelentett locsolási vízmérőnk.

Az egyik esetben például a fogyasztó csak a vízóra leolvasásakor szembesült azzal, hogy a nyári időszakban kétszer nagyobb mennyiségű víz fogyott el, mint ami szokott. Később kérte a mérőóra vizsgálatát, de akkor még nem derült ki semmi. Ezt követően az esetleges csőtörés felderítésére műszeres vizsgálatot kért a víziközmű-szolgáltatótól. Később megdöbbent, hogy mégis volt csőtörés a kertben, a fogyasztói házi locsolóhálózaton, így pedig a megemelkedett vízdíjat is követelték tőle. Mivel azonban az elfolyt víz a csatornahálózatot nem terhelte, hiszen az a földbe szivárgott el, ezért a fogyasztó jogosult volt a csatornadíj utólagos jóváírására.

Egy másik fogyasztó pedig az aktuális kéthavi vízóra leolvasáskor észlelte, hogy a vízóra aknában állt a víz, a vízóra utáni szakaszon történt csőtörés miatt közel 1500 köbméter mennyiségű vízelfolyás történt. A jóváírási kérelmet haladéktalanul jelezte a szolgáltatók felé. Az átlagfogyasztása feletti részt ugyan jóváírta a csatornaszolgáltató, viszont a víziközmű-szolgáltató már elutasította a jóváírás elvégzését arra hivatkozva, hogy ha a fogyasztó a rendszeres karbantartási kötelezettségének eleget tett volna, és kellő gondossággal, körültekintéssel jár el, akkor időben észreveszi a problémát.

Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak ezekben az esetekben? Mit mond a jogszabály?

A háti ivóvízhálózaton történt csőtörés miatt a környezetbe elszivárgott víz az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet alapján csak a kiszámlázott szennyvíz mennyiségét befolyásolja, azonban az elfolyt vízmennyiség már szolgáltatottnak, azaz elfogyasztottnak minősül.

A jelenlegi szabályozás szerint tehát minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont után keletkezett hibából adódhat, a fogyasztót terheli, annak díját a fogyasztónak kell kifizetnie. Emellett azonban, mivel a csőtörés folytán elfolyt víz a csatornahálózatot nem terheli, hiszen az a földbe szivárog el, a fogyasztó jegyzőkönyv felvételével kérheti a megemelkedett számlából a csatornadíj jóváírását. Ilyen esetekben a hibát haladéktalanul be kell jelenteni a közüzemi szolgáltató felé, illetve azonnal meg kell kezdeni a hiba kijavítását.

A hiba keletkezésének tényét valamint a javítását számlával minden esetben a fogyasztónak kell bizonyítania. A szolgáltató ezt követően 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. A helyszíni ellenőrzés folyamán kell rögzíteni, hogy a meghibásodás során elfolyt ivóvíz a szennyvíz hálózatba jutott-e vagy a környezetben szivárgott el. A felek közötti utólagos díjelszámolás alapját a jegyzőkönyv képezheti. Mivel a jogszabály kizárólag a szennyvíz vonatkozásában tesz engedményt, így az ivóvíz esetén -ha a mérőóra műszakilag megfelelő volt – ki kell fizetni a mérőórán mért teljes mennyiséget.

A csőtörés nemcsak a lakásban vagy a házban következhet be, hanem a házi locsolási rendszert is érintheti és ilyen esetben is van helye az utólagos elszámolásnak, mivel az a házi ivóvízhálózat része. Egy kivétel van ez alól: ha van külön locsolási vízmérőnk, mert ekkor az azon mért mennyiség képezheti a felek közötti díjszabás alapját.

Mire figyeljenek a fogyasztók?

1.Mindig ellenőrizzék, hogy a vízórájuk megfelelően működik, illetve nincs-e valahol szivárgás. A mérőóraállást és a fogyasztást azért is érdemes figyelni, mert előfordulhat, hogy olyan helyen van a csőhálózaton a szivárgás, hogy az szabad szemmel nem látható.

2. Folyamatosan tartsák karban az ivóvízhálózatot még a nyaralókban is, ha pedig huzamosabb ideig nem használják, akkor víztelenítsék azt!

 3. Ha valahol szivárgást észlelnek, azonnal javítsák a hibát és jelentsék be a szolgáltató felé!